A fa megujulo nyersanyag; az ember egyik legregebbi epitoanyagja. A fat a kitermelese utan manapsag mar szinte teljesen felhasznajak: meg a kereg, a fureszpor es a lehullo fadarabok sem mennek veszendoben. A tobbivel osszehasonlitva, a fabol keszult ablakok gyartasa soran a legkisebb az energiafelhasznalas(pl. a PVC-bol keszulo muanyag ablakokhoz kepest hatod akkora), csak jelentektelen kornyezet-terheles all elo, es szakkepzett munkaero kerul alkalmazasra. A regi, fabol keszult ablakok kiszerelese es alkatreszeinek(fa, uveg, fem) ujrahasznositasa mar megoldott problema. A fa peldaul alapanyaga lehet a kulombozo fa alapu laptermekeknek, vagy korszeru hoeromuvekben CO2-mentes egetessel energiat szolgaltathat.

Tuzvedelem
A fa , mint szerves alapanyag, szokatlanul viselkedik az eges soran, hiszen sokaig megtartja a szilardsagat. A felulet elszenesedesevel egy szigetelo reteg alakul ki, aminek hatasara a tuz egyre lassaban terjed befele. A tuzvedo uveggel ellatott ablakok akar 90 percig is kepesek feltartoztani a tuzet.

Tartossag
Az alapanyag, a szerkezet es a minoseg biztositja a hosszu elettartalmat. Semelyik masik alapanyag nem tudja hatasosabban szemleltetni a tartossagot, mint a fa. Jo par pelda van arra, hogy a tobb, mind 100 eves fa ablakok mind a mai napig hasznalatban vannak, annak ellenere, hogy a maihoz kepest joval alacsonyabb technikai szinvonalon keszultek. A tobbi alapanyagnak meg bozonyitania kell.

Apolas
A szaz eves, vagy meg oregebb fa ablakok nem szamitanak ritkasagnak, tehat egy jol szerkesztett, helyes beepitesu es rendesen apolt faablak valoban hosszu tavu megoldas. A fa apolasa egyszeru. Az idojarasi viszontagsagoktol fuggoen, szukseg eseten a ablakokat ujra kell feszteni, amit ami, korszeru, vizbazisu lakokkal barki megtehet. Egy festes utan pedig az ablakok vadonat ujnak tunnek. Ezen kivul a fabol keszult ablakok konnyen javithatoak. A fa ablakok nem toltodnek fel elektromossagal, ezaltal nem vonzzak a koszt.